megujulo-energia-magyarorszag

Megújuló energiaforrások felhasználása Magyarországon

A megújuló energiaforrások növekvő elterjedése Magyarországon!

 

Egyre növekvő ütemben várható a megújuló energiaforrások használata Magyarországon

 

Magyarországon tíz év alatt több mint kétszeresére nőtt a megújuló energia részesedése az áramellátásban, de még nem éri el az uniós átlagot – derül ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eustat hétfőn ismertetett adataiból. 2009-ben a megújuló energia (vagyis a nap-, szél- és vízenergia, valamint a biomassza) részesedése 7,3 százalékra emelkedett a teljes felhasználáson belül az 1999. évi 3,3 százalékról, áll az összeállításban. Viszont az EU huszonhét tagországában átlagosan 5,4 százalékról 9,0 százalékra nőtt a megújuló energia részesedése.

Az összképhez tartozik, hogy a megújuló energiaforrások közül itthon, elsősorban a biomassza felhasználásának van vezető szerepe, a napenergia aránya például elenyésző. Ezzel együtt a visegrádi négyek közül Magyarországon a legmagasabb a megújuló forrásból származó áramellátás aránya: Csehországban a villany 5,7 százaléka, Lengyelországban 6,6 százaléka, Szlovákiában 7,2 százaléka származik víz-, szél- vagy naperőművekből. A huszonhét tagország közül Lettország áll az élen, itt a teljes villamosenergia-ellátás 36,2 százaléka származott megújuló forrásból 2009-ben, a második Svédország 34,4 százalékkal, a harmadik Ausztria 27,3 százalékkal.

Az uniós  rendezvénysorozat, a Fenntartható energia hete alkalmából közzé tett kimutatás szerint az áramtermelésben a fűtőanyagok közül még mindig a kőolaj vezet, bár aránya csökkent, 37 százalékra 39-ről. A földgáz részesedése 22 százalékról 24 százalékra nőtt tíz év alatt, a nukleáris energiáé 14 százalékkal stabil maradt, a szilárd tüzelőanyagoké 18 százalékról 16 százalékra csökkent.

 

megujulo-energia-magyarorszag

 

A megújuló energiaforrások felhasználása Magyarországon, 2005-2020
A megújuló energiaforrások felhasználásának tervezett változása 2005-2020 között, ktoe (kilotonna olajegyenérték)

a fűtési és hűtési ágazat várható teljes bruttó megújulóenergia-fogyasztása;
a megújuló energiából előállított villamos energia várható teljes bruttó fogyasztása;
a megújuló energiából előállított energia várható teljes felhasználása a közlekedésben

 

Nemrég jelent meg a „Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési terve 2010-2020” című kiadvány. (A kiadvány megtekintéséhez teljes terjedelemben látogasson el az alábbi oldalra: www.kormany.hu .)

Az Európai Unió előírásának megfelelően  Magyarországnak a teljes energiafelhasználásának legalább 13 %-át kell megújuló energiákból fedeznie 2020-ig. Ebben a tervben az elérhető célkitűzés nem kevesebb, mint 14,65 %. A cselekvési terv lényegében egy olyan gazdasági modellt igyekszik felvázolni, amely a mostani főleg importra épülő és eléggé kiszámíthatatlan energiaellátás helyett egy sokkal inkább a lokális forrásokra épülő megújuló energiát nagyobb mértékben hasznosító zöld gazdaság lenne. Milyen előnyök származhatnak egy ilyen zöld gazdaságból?

 

  • javuló ellátásbiztonság
  • versenyképesség
  • fenntarthatóság
  • munkahelyteremtés

 

Érdemes végignézni, hogy melyek azok a szempontok, amelyeket figyelembe vettek a terv elkészítése során.

 

Ellátásbiztonság: Magyarországnak magas az energiahordozó-importfüggősége. A kőolaj 80 %-át, a földgáz 83 %-át importáljuk, a hazai készletek korlátozottsága miatt ezek a számok tovább nőhetnek. 

Fenntarthatóság, klímavédelem: A megújuló energiák fokozottabb használata jelentősen hozzájárulhat a szén-dioxid kibocsátás csökkentéséhez és a környezetvédelemhez.

Mezőgazdaság és vidékfejlesztés: Az energetikai célú biomassza termesztés hozzájárulhat a mezőgazdasági munkahelyek megerősítéséhez és újak létrehozásához. Az állattartás melléktermékeiből történő biogáz előállítás javíthat az ágazat versenyképességén. A mező- és erdőgazdaságok melléktermékeinek felhasználása pótlólagos árbevételt eredményez és csökkenti a fosszilis energiahordozó szükségletet.

Zöldgazdaság fejlesztés: A megújuló energiák racionális felhasználása, az energiafelhasználás csökkentésével együtt egy új gazdasági szektor kialakítását eredményezheti. A beruházások során új munkahelyek jönnek létre, valamint a fenntartásuk során (pl.: berendezésgyártás) is újabb munkahelyek valósulnak meg. Az energiahordozó import csökkentésével javul a külkereskedelmi mérleg és nő a GDP.
 

Közösségi célokhoz való hozzájárulás: Az Európai Uniós célkitűzésekhez Magyarországnak megfelelő hozzájárulást kell biztosítania.

A tervezetben minden megújuló energiaforrás elterjesztését javasolják, természetesen azok reális hasznosíthatóságát figyelembe véve. Nézzük meg kategóriánként, hogy az energiaforrásokra egyenként milyenek a célkitűzések.

Szilárd biomassza

 

Magyarország adottságainak köszönhetően hosszútávon fenntartható és versenyképesen előállítható a biomassza. Nem csak energetikai vonatkozása van, jelentős vidék- és agrárfejlesztési potenciál is tartozik hozzá. Mivel a biomassza feldolgozása és szállítása tovább növeli a károsanyag kibocsátást, ezért előnyben kell részesíteni a lokális forrásokat és legfeljebb 20 km-en belülről kell beszerezni a nyersanyagot. Ez hozzájárulhat a helyi munkahelyek teremtéséhez és megtartásához.

A biomassza anyagok részarányában is változás várható a célirányosan termesztett energianövények felé, de még inkább a felhasználható hulladékok és melléktermékek irányába. Meg kell még említeni, hogy villamosenergia termelésben a 20 MW-os kapcsolt hő- és villamosenergia termelő erőművek elterjedése támogatott, amely a kisközösségek energiaellátását erősítheti.
 

 

Bioüzemanyag

 

A szilárd biomasszákhoz hasonlóan ezeknek a termékeknek az előállításához is megfelelő a mezőgazdasági háttér. Ami ebben a fejezetben pozitívum, hogy az élelmiszerbiztonságot egyértelműen az energetikai célú növénytermesztés elé helyezi, és olyan új technológiákat támogat, amelyek nem veszélyeztetik az élelmiszertermelést. A bioüzemanyagokat felhasználó járműparkot is fejleszteni kell, ezen belül kiemelten a tömegközlekedést. 2020-ig nem csak a mezőgazdaságból származó bioüzemanyag használat terjedhet el, az intenzív kutatásnak köszönhetően a hibrid, hidrogén és tisztán elektromos hajtások részaránya is növekszik.

 

Biogáz

 

A hulladékokból, állattenyésztés melléktermékeiből és egyéb szerves anyagokból előállított biogáz mennyisége 2020-ig valószínűleg megduplázódik. A biogáz termelés növelésével a környezetre káros anyagok ártalmatlanítása felgyorsul, új lokális munkahelyek jelennek meg, a keletkező zöldáram és zöldhő pedig a gazdaságosságot és a versenyképességet növeli.
 

 

Geotermikus energia

 

Magyarország egyik természeti kincsének tekintik a geotermikus energiát, vagyis az európai átlagot meghaladó geotermikus gradienst. ( Az átlag 3-4 °C/100 m a világon, ezzel szemben Magyarországon 5-7 °C/100 m). A felhasznált energia mennyisége 2020-ig valószínűleg megháromszorozódik, ez főleg fűtési célokat fog szolgálni. (Épületfűtés, használati melegvíz szolgáltatás, üvegházak hőellátása, távhő, stb.) Külön fejlesztési program fogja a fürdők fejújítását szolgálni, ezzel elősegítve az ilyen irányú turizmus növekedését.
Hőszivattyú

Főleg a lakossági, decentralizált energiaellátást javíthatja, mivel könnyen használható hűtésre és fűtésre is. A jelenlegi beépített teljesítmény akár a harmincnyolcszorosára is emelkedhet. A különböző hőszivattyúkkal és felhasználásukkal oldalunkon a későbbiekben külön is fogunk foglalkozni.

 

Szélenergia

 

A szélenergia tekintetében Magyarország nem tartozik azok országok közé, ahol ezt kiemelkedően lehet hasznosítani. Egyrészt a szélenergia hasznosíthatósága időjárás függő és éppen ezért változó. A villamosenergia-hálózatban pedig periodikusan ugyan változó, de időben állandó fogyasztás-termelés kettősnek kell jelentkeznie, amit a hol működő, hol nem működő szélerőművek bizony megbolygatnak.

A másik probléma a kinyerhető teljesítmény. Ahogy a többi megújuló energia technológia a szélerőművek is folyamatosan fejlődnek, de nagy általánosságban a névleges teljesítményük maximumát nagyjából 15 m/s szélsebességnél adják le. Magyarországon az átlagos szélsebesség ezzel szemben 2-4! m/s. Ennél is rosszabb, hogy a szélerőművek teljesítménye köbösen függ a szél sebességétől (v3). Egy 1,5 MW-os névleges teljesítményen üzemelő erőmű 250 lakásnak elegendő áramot termel 15 m/s szélsebesség esetén, de ha a szélsebesség 5 m/s-ra csökken akkor már csak 10 lakásnak elegendőt. Ennek ellenére 2020-ig ezen a területen is bővítés várható.

 

Napenergia

 

Az országban elérhető napenergia potenciált se napkollektorokkal, se napelemekkel nem hasznosítjuk eléggé. A jövőben a napkollektor-rendszerek árcsökkenése és az ilyen irányú támogatásoknak köszönhetően jelentősen növekedni fog, főleg a Használati Meleg Víz előállításra felhasznált rendszerek száma. A nyári időszakban jól hasznosíthatóak akár medencefűtésre és távhő rendszerek ellátására is. A másik hasznosíthatóság a közvetlen villamosenergia termelés napelemekkel. A napelemek segíthetek ellátni, az amúgy el nem látott területeket árammal, mint pl. a tanyákat.

A napenergiának van még egy hasznosíthatósága, ezek az úgynevezett naperőművek, ahol hagyományos erőműi körfolyamatot napenergiával hajtanak meg. Az első ilyen erőművek 2020-ig megjelenthetnek hazánkban is.

 

Vízenergia

 

Vízenergia tekintetében hazánk hasonló helyzetben van, mint a szélenergia esetében. A folyóink nagy vízhozamúak, de az esésük igen kicsit, ezért a vízenergia hasznosítás csak kisméretű turbinák beépítésével valósítható meg. Ezen belül is a lakossági felhasználás segíthet a kistérségi energiaellátást javítani.

 

Megújuló energiák tervezett részaránya:

 

megujulo-reszarany-novekedes

 

A megújuló energiaforrások növekedési mértéke az elkövetlező 10 évben (2010 – 2020) a villamos energia és fűtés-hűtés szektorokban:

 

megujulo-reszarany-2020

 

 

 

 

megujulo-reszarany2-2020 

 

Foglalkoztatottságra gyakorolt hatás

 

Ahhoz, hogy a zöldipar és a zöldgazdaság jó ütemben fejlődhessen, biztosítani kell a megfelelő számú munkaerő jelenlétét. A foglalkoztatási programok főleg a helyi kis és közepes vállalkozásokra fog koncentrálni, mivel ezek segíthetnek a vidéki területek a lakosságmegtartásban, és elősegítik a területek folyamatos fejlődését.

A megújuló energiákkal kapcsolatos gyártókapacitás növelésével importáló országból, akár export országgá is válhatunk. (napelem, napkollektor, kazán, pelletáló)

A következő 10 évben 150.000-200.000 új munkahelyet teremthet a zöldgazdaság és a zöldipar beindítása, fejlesztése.

 

A zöldfoglalkoztatás bővítési területei, eszközei:

  •  Az épületenergetikai korszerűsítés és a megújuló energiaforrások kombinálására komplex program elindítása,
  • a foglalkoztatás támogatása az új vagy tevékenységváltással létrejövő zöldvállalkozások számára,
  • a zöldberuházásokhoz kapcsolódó új munkahelyek létrehozásának támogatása,
  • zöld közfoglalkoztatási program beindítása,
  • energetikai szaktanácsadói és mentorhálózat kialakítása keretében és révén létrejövő munkahelyek támogatása.

 

Ez a rövid összefoglalás csak nagyvonalakban mutatja be, hogy miről szól ez a tervezet, ahogy mondani szokták az ördög a részletekben rejlik, aki kíváncsi a teljes tervezetre látogasson el a következő oldalra: www.kormany.hu .

A következő tíz évben nagyon sok megújuló energiára irányuló fejlesztésnek nézünk elébe, és ezzel remélhetőleg egy fenntarthatóbb gazdaság fog létrejönni. Izgatottan várjuk.

Oszd meg a barátaiddal:

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: twitter
Twitter
Megosztás itt: pinterest
Pinterest
Megosztás itt: linkedin
LinkedIn

Kapcsolódó hírek

drake-landing

Kanadai díjnyertes naperőmű

Energy Golden Globe díj nyerese       A kanadai Okotoks város közelében lévő Drake Landing Solar Community (CSDL) nyerte el a 2011-es Energy Globe

napkollektor-medencefutes-budapest

Napkollektor, napenergia hasznosítása

Napkollektor Napenergia hasznosítás a mindennapokban Mostanra elljutottunk odáig, hogy szinte már mindennapos téma a különböző hírforrásokban az a tény, hogy Földünket és a Föld által

energia-papirbol

Energia papírból

Energia papírból! A bioelem legfontosabb komponense az az enzimkeverék, amely a cellulóz molekulákból cukrot, majd ebből hidrogén-ionokat és elektronokat állít elő. Az elektronok egy külső

Scroll to Top