A megújuló energiaforrások növekvő elterjedése Magyarországon!

 

Egyre növekvő ütemben várható a megújuló energiaforrások használata Magyarországon

 

Magyarországon tíz év alatt több mint kétszeresére nőtt a megújuló energia részesedése az áramellátásban, de még nem éri el az uniós átlagot - derül ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eustat hétfőn ismertetett adataiból. 2009-ben a megújuló energia (vagyis a nap-, szél- és vízenergia, valamint a biomassza) részesedése 7,3 százalékra emelkedett a teljes felhasználáson belül az 1999. évi 3,3 százalékról, áll az összeállításban. Viszont az EU huszonhét tagországában átlagosan 5,4 százalékról 9,0 százalékra nőtt a megújuló energia részesedése.

Az összképhez tartozik, hogy a megújuló energiaforrások közül itthon, elsősorban a biomassza felhasználásának van vezető szerepe, a napenergia aránya például elenyésző. Ezzel együtt a visegrádi négyek közül Magyarországon a legmagasabb a megújuló forrásból származó áramellátás aránya: Csehországban a villany 5,7 százaléka, Lengyelországban 6,6 százaléka, Szlovákiában 7,2 százaléka származik víz-, szél- vagy naperőművekből. A huszonhét tagország közül Lettország áll az élen, itt a teljes villamosenergia-ellátás 36,2 százaléka származott megújuló forrásból 2009-ben, a második Svédország 34,4 százalékkal, a harmadik Ausztria 27,3 százalékkal.

Az uniós  rendezvénysorozat, a Fenntartható energia hete alkalmából közzé tett kimutatás szerint az áramtermelésben a fűtőanyagok közül még mindig a kőolaj vezet, bár aránya csökkent, 37 százalékra 39-ről. A földgáz részesedése 22 százalékról 24 százalékra nőtt tíz év alatt, a nukleáris energiáé 14 százalékkal stabil maradt, a szilárd tüzelőanyagoké 18 százalékról 16 százalékra csökkent.

 

megujulo-energia-magyarorszag

 


A megújuló energiaforrások felhasználása Magyarországon, 2005-2020
A megújuló energiaforrások felhasználásának tervezett változása 2005-2020 között, ktoe (kilotonna olajegyenérték)

a fűtési és hűtési ágazat várható teljes bruttó megújulóenergia-fogyasztása;
a megújuló energiából előállított villamos energia várható teljes bruttó fogyasztása;
a megújuló energiából előállított energia várható teljes felhasználása a közlekedésben

 

Nemrég jelent meg a „Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési terve 2010-2020” című kiadvány. (A kiadvány megtekintéséhez teljes terjedelemben látogasson el az alábbi oldalra: www.kormany.hu .)

Az Európai Unió előírásának megfelelően  Magyarországnak a teljes energiafelhasználásának legalább 13 %-át kell megújuló energiákból fedeznie 2020-ig. Ebben a tervben az elérhető célkitűzés nem kevesebb, mint 14,65 %. A cselekvési terv lényegében egy olyan gazdasági modellt igyekszik felvázolni, amely a mostani főleg importra épülő és eléggé kiszámíthatatlan energiaellátás helyett egy sokkal inkább a lokális forrásokra épülő megújuló energiát nagyobb mértékben hasznosító zöld gazdaság lenne. Milyen előnyök származhatnak egy ilyen zöld gazdaságból?

 

  • javuló ellátásbiztonság
  • versenyképesség
  • fenntarthatóság
  • munkahelyteremtés

 

Érdemes végignézni, hogy melyek azok a szempontok, amelyeket figyelembe vettek a terv elkészítése során.

 

Ellátásbiztonság: Magyarországnak magas az energiahordozó-importfüggősége. A kőolaj 80 %-át, a földgáz 83 %-át importáljuk, a hazai készletek korlátozottsága miatt ezek a számok tovább nőhetnek. 

Fenntarthatóság, klímavédelem: A megújuló energiák fokozottabb használata jelentősen hozzájárulhat a szén-dioxid kibocsátás csökkentéséhez és a környezetvédelemhez.


Mezőgazdaság és vidékfejlesztés: Az energetikai célú biomassza termesztés hozzájárulhat a mezőgazdasági munkahelyek megerősítéséhez és újak létrehozásához. Az állattartás melléktermékeiből történő biogáz előállítás javíthat az ágazat versenyképességén. A mező- és erdőgazdaságok melléktermékeinek felhasználása pótlólagos árbevételt eredményez és csökkenti a fosszilis energiahordozó szükségletet.


Zöldgazdaság fejlesztés: A megújuló energiák racionális felhasználása, az energiafelhasználás csökkentésével együtt egy új gazdasági szektor kialakítását eredményezheti. A beruházások során új munkahelyek jönnek létre, valamint a fenntartásuk során (pl.: berendezésgyártás) is újabb munkahelyek valósulnak meg. Az energiahordozó import csökkentésével javul a külkereskedelmi mérleg és nő a GDP.
 

Közösségi célokhoz való hozzájárulás: Az Európai Uniós célkitűzésekhez Magyarországnak megfelelő hozzájárulást kell biztosítania.

A tervezetben minden megújuló energiaforrás elterjesztését javasolják, természetesen azok reális hasznosíthatóságát figyelembe véve. Nézzük meg kategóriánként, hogy az energiaforrásokra egyenként milyenek a célkitűzések.


Szilárd biomassza

 

Magyarország adottságainak köszönhetően hosszútávon fenntartható és versenyképesen előállítható a biomassza. Nem csak energetikai vonatkozása van, jelentős vidék- és agrárfejlesztési potenciál is tartozik hozzá. Mivel a biomassza feldolgozása és szállítása tovább növeli a károsanyag kibocsátást, ezért előnyben kell részesíteni a lokális forrásokat és legfeljebb 20 km-en belülről kell beszerezni a nyersanyagot. Ez hozzájárulhat a helyi munkahelyek teremtéséhez és megtartásához.

A biomassza anyagok részarányában is változás várható a célirányosan termesztett energianövények felé, de még inkább a felhasználható hulladékok és melléktermékek irányába. Meg kell még említeni, hogy villamosenergia termelésben a 20 MW-os kapcsolt hő- és villamosenergia termelő erőművek elterjedése támogatott, amely a kisközösségek energiaellátását erősítheti.
 

 

Bioüzemanyag

 

A szilárd biomasszákhoz hasonlóan ezeknek a termékeknek az előállításához is megfelelő a mezőgazdasági háttér. Ami ebben a fejezetben pozitívum, hogy az élelmiszerbiztonságot egyértelműen az energetikai célú növénytermesztés elé helyezi, és olyan új technológiákat támogat, amelyek nem veszélyeztetik az élelmiszertermelést. A bioüzemanyagokat felhasználó járműparkot is fejleszteni kell, ezen belül kiemelten a tömegközlekedést. 2020-ig nem csak a mezőgazdaságból származó bioüzemanyag használat terjedhet el, az intenzív kutatásnak köszönhetően a hibrid, hidrogén és tisztán elektromos hajtások részaránya is növekszik.

 

Biogáz

 

A hulladékokból, állattenyésztés melléktermékeiből és egyéb szerves anyagokból előállított biogáz mennyisége 2020-ig valószínűleg megduplázódik. A biogáz termelés növelésével a környezetre káros anyagok ártalmatlanítása felgyorsul, új lokális munkahelyek jelennek meg, a keletkező zöldáram és zöldhő pedig a gazdaságosságot és a versenyképességet növeli.
 

 

Geotermikus energia

 

Magyarország egyik természeti kincsének tekintik a geotermikus energiát, vagyis az európai átlagot meghaladó geotermikus gradienst. ( Az átlag 3-4 °C/100 m a világon, ezzel szemben Magyarországon 5-7 °C/100 m). A felhasznált energia mennyisége 2020-ig valószínűleg megháromszorozódik, ez főleg fűtési célokat fog szolgálni. (Épületfűtés, használati melegvíz szolgáltatás, üvegházak hőellátása, távhő, stb.) Külön fejlesztési program fogja a fürdők fejújítását szolgálni, ezzel elősegítve az ilyen irányú turizmus növekedését.
Hőszivattyú

Főleg a lakossági, decentralizált energiaellátást javíthatja, mivel könnyen használható hűtésre és fűtésre is. A jelenlegi beépített teljesítmény akár a harmincnyolcszorosára is emelkedhet. A különböző hőszivattyúkkal és felhasználásukkal oldalunkon a későbbiekben külön is fogunk foglalkozni.

 


Szélenergia

 

A szélenergia tekintetében Magyarország nem tartozik azok országok közé, ahol ezt kiemelkedően lehet hasznosítani. Egyrészt a szélenergia hasznosíthatósága időjárás függő és éppen ezért változó. A villamosenergia-hálózatban pedig periodikusan ugyan változó, de időben állandó fogyasztás-termelés kettősnek kell jelentkeznie, amit a hol működő, hol nem működő szélerőművek bizony megbolygatnak.

A másik probléma a kinyerhető teljesítmény. Ahogy a többi megújuló energia technológia a szélerőművek is folyamatosan fejlődnek, de nagy általánosságban a névleges teljesítményük maximumát nagyjából 15 m/s szélsebességnél adják le. Magyarországon az átlagos szélsebesség ezzel szemben 2-4! m/s. Ennél is rosszabb, hogy a szélerőművek teljesítménye köbösen függ a szél sebességétől (v3). Egy 1,5 MW-os névleges teljesítményen üzemelő erőmű 250 lakásnak elegendő áramot termel 15 m/s szélsebesség esetén, de ha a szélsebesség 5 m/s-ra csökken akkor már csak 10 lakásnak elegendőt. Ennek ellenére 2020-ig ezen a területen is bővítés várható.

 

Napenergia

 

Az országban elérhető napenergia potenciált se napkollektorokkal, se napelemekkel nem hasznosítjuk eléggé. A jövőben a napkollektor-rendszerek árcsökkenése és az ilyen irányú támogatásoknak köszönhetően jelentősen növekedni fog, főleg a Használati Meleg Víz előállításra felhasznált rendszerek száma. A nyári időszakban jól hasznosíthatóak akár medencefűtésre és távhő rendszerek ellátására is. A másik hasznosíthatóság a közvetlen villamosenergia termelés napelemekkel. A napelemek segíthetek ellátni, az amúgy el nem látott területeket árammal, mint pl. a tanyákat.

A napenergiának van még egy hasznosíthatósága, ezek az úgynevezett naperőművek, ahol hagyományos erőműi körfolyamatot napenergiával hajtanak meg. Az első ilyen erőművek 2020-ig megjelenthetnek hazánkban is.

 

Vízenergia

 

Vízenergia tekintetében hazánk hasonló helyzetben van, mint a szélenergia esetében. A folyóink nagy vízhozamúak, de az esésük igen kicsit, ezért a vízenergia hasznosítás csak kisméretű turbinák beépítésével valósítható meg. Ezen belül is a lakossági felhasználás segíthet a kistérségi energiaellátást javítani.

 

Megújuló energiák tervezett részaránya:

 

megujulo-reszarany-novekedes

 

A megújuló energiaforrások növekedési mértéke az elkövetlező 10 évben (2010 - 2020) a villamos energia és fűtés-hűtés szektorokban:

 

megujulo-reszarany-2020

 

 

 

 


megujulo-reszarany2-2020 

 

Foglalkoztatottságra gyakorolt hatás

 

Ahhoz, hogy a zöldipar és a zöldgazdaság jó ütemben fejlődhessen, biztosítani kell a megfelelő számú munkaerő jelenlétét. A foglalkoztatási programok főleg a helyi kis és közepes vállalkozásokra fog koncentrálni, mivel ezek segíthetnek a vidéki területek a lakosságmegtartásban, és elősegítik a területek folyamatos fejlődését.

A megújuló energiákkal kapcsolatos gyártókapacitás növelésével importáló országból, akár export országgá is válhatunk. (napelem, napkollektor, kazán, pelletáló)

A következő 10 évben 150.000-200.000 új munkahelyet teremthet a zöldgazdaság és a zöldipar beindítása, fejlesztése.

 

A zöldfoglalkoztatás bővítési területei, eszközei:

  •  Az épületenergetikai korszerűsítés és a megújuló energiaforrások kombinálására komplex program elindítása,
  • a foglalkoztatás támogatása az új vagy tevékenységváltással létrejövő zöldvállalkozások számára,
  • a zöldberuházásokhoz kapcsolódó új munkahelyek létrehozásának támogatása,
  • zöld közfoglalkoztatási program beindítása,
  • energetikai szaktanácsadói és mentorhálózat kialakítása keretében és révén létrejövő munkahelyek támogatása.

 

Ez a rövid összefoglalás csak nagyvonalakban mutatja be, hogy miről szól ez a tervezet, ahogy mondani szokták az ördög a részletekben rejlik, aki kíváncsi a teljes tervezetre látogasson el a következő oldalra: www.kormany.hu .

A következő tíz évben nagyon sok megújuló energiára irányuló fejlesztésnek nézünk elébe, és ezzel remélhetőleg egy fenntarthatóbb gazdaság fog létrejönni. Izgatottan várjuk.

Egy kis történelem...

retro-napkollektorÉrdekes és ugyanakkor tanulságos információ, hogy a 30-as években az Egyesült Államok déli államaiban (Miamiban főként) épült új lakások 80%-a fel volt szerelve napkollektoros rendszerrel! Akkoriban ez számos munkalehetőséget teremtett, hiszen csak délen közel 60.000 rendszert adtak el. Az ígéretes kezdetnek azonban gyorsan véget vetett az 50-es években rohamosan elterjedt, olcsó, fosszilis alapú energiahálózatok megjelenése. Emiatt az USA napkollektor-ipara összeomlott, s csaknem teljesen megszűnt. A 2000-es évek elejéig kellett várni a természetes energiahordozók újrafelfedezésére.

Miért használjuk a napkollektort?

ingyen-melegvizA napkollektor alkalmazásának fő oka az energia- és pénztakarékosság, illetve a környezetvédelem, ugyanis napjainkban egyre növekvőbb probléma a különböző épületek fűtésének megoldása, meleg víz igényének ellátása. Mivel a napkollektor energiáját a napenergia átalakításával nyeri, így nem szükséges hagyományos energiaforrást (pl. szén, földgáz, fűtőolaj) igénybe venni, ebből következik, hogy üzemeltetése jóval olcsóbb, mint az egyéb, nem természetes energiaforrásokra épülő fűtőrendszereké. Ezen felül környezetkímélőbbek, mint a fentebb említett energiaforrások, mivel nem termelnek üvegházhatású és/vagy mérgező gázokat, és nem szükséges folyamatos munkavégzés a fenntartásukhoz.

Mivel foglalkozik a Tokyo Solar?

tokyosolar-kicsiCégünk a Tokyo Solar Kft, hosszú évek óta foglalkozik napkollektorok viszont eladásával. Mára sikerült annyi tapasztalatot összegyűjtenünk, hogy ezek alapján több olyan új típus forgalmazását kezdtük meg, amely a mai magyar piacon egyedülállóan rendelkezik mindazon tulajdonságokat, amit eddig egy termék sem mondhatott el magáról. Mi a vállalat tulajdonosai elhivatottak vagyunk abban, hogy a környezettudatosan éljünk, óvjuk, környezetünket és tegyük ezt úgy, hogy élvezzük is azt!
Mi elkezdtük! Kezdje el Ön is!

Adószám: 23048658-2-13